Szabolcs Szatmár Bereg megye orvos és gyógyszerészet története
A Kubinyi Ágoston program keretein belül megvalósult kiállításban megyénk és településünk orvos és gyógyszerészet történeti múltjával foglalkozunk.
A Kubinyi Ágoston program keretében megvalósult állandó kiállításunk, melyben az újkőkortól a középkorig bolyonghatunk végig a csodálatos tárlaton és ismerhetjük meg lakóhelyünk, a Nyíri mezőség régészeti leleteit.
A kiállítás arra vállalkozik, hogy a legújabb kutatási eredményeket, publikációkat felhasználva korszerűen, tudományos jelleggel, ugyanakkor mégis közérthető stílusban mutassa be a Nyíri Mezőség régészeti lelőhelyeit, leleteit, valamint megismerheti a látogató a régészetet, mint tudományágat érdekes információkkal, reprezentatív installációkkal, kép és hanganyagokkal színesítve.
A Vasvári Pál Múzeum régészeti leleteinek nagy százalékát, melyre a tárlat is épül Gombás András (1901-1971) helyi tanító, múzeumigazgató munkájának köszönhetjük, aki autodidakta régészként tárta fel településének, Büdszentmihálynak a földbe temetett történetét, kincseit. A múzeum 1963-as alapítása óta közel 7000 db régészeti tárggyal rendelkezik és elsődleges célunk, hogy a mai kornak megfelelő interaktív, tudományos formában reprezentáljuk ezt közönségünk felé.
A kiállítás maga az újkőkortól a középkorig dolgozza fel a történelem kalandos eseményeit, a korszakok népcsoportjait, azok társadalmi szokásait, életmódjukat, a mezőgazdaságot és az állattartást, a fosztogató hadjáratokat. A vitrinek mellett haladva tehetünk egy ismeretterjesztő sétát a letűnt korok csodáinak világában.
„Kevés embernek adatik meg, hogy alkotni tudjon, hogy újat teremtsen és ezzel megkönnyebbítse és megváltoztassa százak életét maga után.”
A mai tiszavasvári egyik település része az Árpád-kori Büd a XVI. században a török hódítás során elnéptelenedett.Több újratelepítési kísérlet után 1672-ben két örmény kereskedõ, Dogály János és Konstantin görög katolikus kárpát-ukrán családokat hozott ide birtokukra, akik a mai büdiek törzsökös részét képezik.A kiállítás az 1930-as évek tiszta szobáját rekonstruálja. Sarkos elrendezésben találhatók a berendezési tárgyak, köztük Szabó Erzsébet 1861-bõl származó kelengye ládája.
A Mesterségek utcája kiállításunk a Büdszentmiháyon található népi mesterségek cégérei alatt működő kovács, szűcs, szabó, cipész és borbély mester kerülnek bemutatásra.
A néprajzi épületünk a 18. század végén épült, református paplakként szolgálta az itt élő lelkész családokat. Az 1990-es években költözött ide a múzeum és 2013-ban nyílt lehetőségünk, hogy megvalósítsuk azt a már állandónak mondható állapotot, ami ma is látható.
Az első néprajzi témájú installáció a Szentmihályt konyha, ahol a 19. század eleji paraszti életformát, a paraszti társadalom mindennapjait mutatjuk be.
Ebből a központi helyből ágazik el a következő kiállításunk, amely a büdi tisztaszoba és a szentmihályi mesterségek utcája.
Vasvári (Fejér) Pál emlékét sok intézmény őrzi határon innen és túl, emlékhelyei vannak Kőrösfőn és Nyírvasváriban. Itt volt az ideje, hogy szülő falujában is kézzel foghatóan megemlékezzenek a Tiszabűd szülöttéről, Fejér Pálról. Az emlékszoba megtekintése során ne várja a látogató, hogy Vasvári Pál bölcsőjével, íróasztalával vagy tintatartójával találkozik, hiszen a rövid, de annál tartalmasabb életet élt 23 éves fiatal hagyatéka nem ezekben a lélektelen tárgyakban, hanem abban a szellemiségben fogható meg, melyről a történelemkönyvek is írnak.
A Vasvári Pál Múzeum falai között 2009. augusztus 20-án nyílt meg folyamatosan megújuló kiállításaival a Langaméta Gyermekjáték Gyűjtemény. A korábban a Találkozások Házában látható kiállitás itt játszóházzal kibővülve várja a látogatókat és a nosztalgiázókat. A gyűjtemény maga a Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség kezelésében van, melyet a szorgos és lelkes óvó nénik folyamatosan gyűjtenek, idejükből és saját pénzükből szánva egyes darabokat megvásárolnak és leltároznak.