Névadónkról: Vasvári Pál (eredeti nevén: Fejér Pál) Bűd településen (ma: Tiszavasvári) született, 1826. július 14. Történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.Édesapja, Fejér Pál görögkatolikus pap volt a büdi egyháznál. Vasvári tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató, vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben, a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak.Az 1848. márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. A március 16-án a megalakult közcsendbizottmány tagja, a március 18-án a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt. Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett.
Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Mint katona azonban nem volt ügyes, nem bírta a fáradalmakat. Erdélyben harcolt, mint őrnagy. Fântânele mellett a gyalui havason az Avram Iancu vezette román csapatok megölték Erdélyben Havasnagyfaluban, 1849. július 5.
A Múzeum története:
A Vasvári Pál Múzeumot 1963-ban alapították, első igazgatója Gombás András tanár és autodidakta régész volt. A múzeumalapító Gombás András 1901. január 16-án született büdszentmihályi család sarjaként (születési helye ugyan Újszász, mivel édesapja akkoriban ott kapott éppen munkát). Iskoláit a büdszentmihályi református elemi iskolában végezte, majd a hajdúnánási református gimnáziumban folytatta. Végül a debreceni Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. Ezután hosszú éveken át tanított a helyi református iskolában. A szülőföld iránti szeretete késztette arra, hogy szülőfaluja régészeti, történeti és történeti kutatója, írója legyen. Régészeti kutatásaival megteremtette az alapját a helyi múzeum létesítésének. A község apraja és nagyja gyűjtésével 1963-ban létrehozta a Vasvári Pál Múzeumot, melynek vezetője lett.
1969-től mindenki tanító bácsija, Hunyadi József lett a múzeum igazgatója, aki elődjéhez hasonlóan nagy figyelmet fordított a fiatalság művelésére. Rendhagyó múzeumi órákat tartottak a régi, Kossuth utcai épületben, ahol a diákok megismerkedhettek a kiállításba kerülő gyűjtött tárgyakkal vagy éppen a legújabb időszaki kiállítás anyagával.
A múzeum épületei:
Az évek folyamán a múzeum többször is költözött. A Kossuth utcai épületből a Báthory útra költözött a múzeum gyűjteménye, majd 1996-ban a mostani, Kálvin úti 18. század végén épült református parókiába került.
Az első múzeum épülete a Kossuth utcán kívűről és belűről:
A Báthori utcai múzeum épülete kívül és belül:
A Kálvin utcai múzeum épülete kívül és belül:
2013-ban a múzeum a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 1.2.2.számú kiírásában 60.000.000 Ft + áfa Európai Uniós forrást nyert, amelynek eredményeként a Kálvin úti 220 éves műemlék épületben számos minőségi szolgáltatás – új múzeumpedagógiai oktatóterek, látványraktár, interaktív kémia labor, integrált raktár és látogatórendszer – valósult meg, ezzel is elősegítve a vendégek élménygazdag kiszolgálását.
A felújított Kálvin úti műemlék épület.
A Vasvári Pál Múzeum 2014 -től új épülettel, közel 500 négyzetméter állandó és időszaki kiállító térrel bővül. A tervek szerint a Nyíri mezőség leleteit bemutató új interaktív régészeti, Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye Orvos és Gyógyszerészet történetét valamint Kabay János feltatló és az általa alapított Alkaloida Gyár történetét bemutató új kiállításokkal bővül a múzeum kiállításainak száma. A kiállítások az Ady Endre út 8. alatti korábban református általános iskola 100 éves épületben kapnak helyet. Az épületet 2005-ben teljesen felújították.
A múzeum Ady Endre úti épülete.
Működési engedélyünk szerint:
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi törvény alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma módosította a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum alapító okiratát. Az intézmény besorolása közérdekű muzeális gyűjteményről területi múzeumra változott. Az 1963-ban alapított múzeum a kulturális javak folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint a kiállításokon és más módon történő bemutatása során – ¬mint területi múzeum – új minősítésének megfelelően nemcsak egy, hanem több önkormányzat területére kiterjedő gyűjtőterülettel, valamint több múzeumi szakágat felölelő gyűjtőkörrel rendelkezik. Gyűjtőköre: Történet, ipar-technikatörténet, néprajz. Gyűjtőterülete: Tiszavasvári járás közigazgatási területe: Tiszavasvári, Tiszalök, Tiszaeszlár, Tiszadada, Tiszadob, Szorgalmatos. A kiállításban bemutatott vagy a gyűjteménybe tartozó kulturális javak tulajdonosa továbbra is a Magyar Állam. A muzeális intézmény fenntartója: Tiszavasvári Város Önkormányzata. A múzeum szakmai (muzeológiai) irányító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma. A döntésről Hammerstein Judit Kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár levélben tájékoztatta az intézményt.